 |
| | |
Minden nap megnézek egy körutazást, és minden nap elvágyódom egy kicsit oda ahol én is ott vagyok, ahol lenni szeretnék, a párhuzamosba. Párhuzamos világok pedig léteznek, komolyan, valamelyik tudományos csatornán láttam a múlt héten, hogy vannak. Talán a párhuzamos énem nemcsak vágyódik, hanem pontosan ott van, ott ahova én vágyódom, és talán ő is vágyódik vissza hozzám. Csak párhuzamos. De a párhuzamosok a végtelenben összeérnek? Vagy nem?
|
|
|
|
| | |
Végtelenül romantikus vagyok. És én tudok bőgni egy szar csöpögős filmen. És igen, igenis létezik a herceg, csak mostanában sokat dolgozik és fáradt udvarolni. Engem szabad elvarázsolni, szavakkal levenni a lábamról, és ha netalántán néha valami aprócska ajándék is becsusszan, hát elfogadom. Mondom végtelenül romantikus vagyok, na.....
|
|
|
|
| | |
avagy a királykisasszonyok esznek kenyeret?
Szóval holnap van álomkólikus állapotomban, egy szelet fehérkenyéren rágcsálódom, meg ütöm az asztalt, hogy a jól van kisasszony kérdésre csak egy khmm-mel tudtam válaszolni. Haggyámá lovag! -ez az én álommesém, itt nem kisasszonyok és csajok vannak, hanem aranyhajú királykisasszonyok.
Veszekszem vele a szememmel, kissé sután és ügyetlenül pillogok kettőt hármat, és jólesően megállapítom, hogy a lovag, bár ló nélkül, de megérkezett.
Szóval beköszöntött a királyaság! Ámen.
egy dolog azonban aggaszt nagyon, vajon a királykisasszonyok esznek kenyeret?
|
|
|
|
| | |
Mese a királylányról, meg...
Egyszer volt, mondom volt, sajnos. Életemben ezer millió igazi mellett mentem el, ha köbgyökre vonnám és megszoroznám kettővel, talán meg is kapnám a valós számot, bár a matematika meg én. ..(mai vicc, nem folytatom). Szóval mint eltévedt királylány az erdőben, aléltan és kissé csapzottan ám, de műszempillát zizegtetni tudó állapotban vártam a királyfit, aki jobb esetben fehér lovon, de legalább is nem gyalog már napok óta csak utánam kajtatott. Ahh-mondtam többször is, szóval ahh. Fülemben még zsongott a "ments meg szerelem, meg hasonló..., Love me tender, szóval ilyenek) Már épp elájultam volna, amikor valaki fölém hajolt... Filmszakadás... Holnap ébredtem fel, majd akkor folytatom! Na csá!
|
|
|
|
| | |
Az álomkolizmus egy gyakori, furcsa, nehezen gyógyítható, de kezelhető...
Álomkolizmus:
Gyakori, függőséget okozó betegség. Nehezen kezelhető és gyógyítható. A leírásokban gyakran a kóros jelzővel illetik. A gyógyító részéről nagyfokú elkötelezettséget és elszántságot követel meg:
Kezelése: Nem tudod megcsinálni, napi 3X1
Normális vagy?!: Hetente többször, de csak kúraszerűen
Na jó, de miből? egyszer-egyszer cseppenként adagolva
A gyógyult embert a legvégén mókuskerékbe kell tenni minden nap, ettől eltérni csak nagyon indokolt esetben lehetséges, hogy megszokja a hétköznapokat!
|
|
|
|
| | |
Elhangzott egy majdnem képzeletbeli, örömködlünk együtt az alkotásaik felett amatőr alkotó körben..... A FEJEMBEN.
Én nem tudok fanatikusan amatőr lenni, kérem tessék engem megérteni, ha a szalvéta a dekupázson fél centiméterrel odébb ragadt, hát odébb ragadt, kérem. És nekem a a gömbölyű, nem mindig gömbölyű, kérem. Az egyenesbe belefér a hullámos, a hullámosba az egyenes. És kérem kocka csak a fejem volt mikor másodfokra emeltem az aranymetszést, és különben is az arany jó megfér a képzeletemben az ezüsttel, zöld a sárgával. És nem esek hanyatt tőle...... csak, ha rosszul lépek. meg különben is, na... És, ha akarok szürreális lenni, hát kubista leszek. És, ha nem reped a lakk én pont úgy akartam.... és, ha a katángkóró nem kék színű, hát azt is....
|
|
|
|
| | |
Gyűlölöm, hogy az idő járni tud. Nem csak járni, hanem szaladni is. Aztán ide bodorít, oda fúj. Egy ciklon ide, egy anti oda. Fontos frontokon kavar. Hozza a meleget, viszi a hideget. És ha még ez nem lenne elég, valahogy a fejembe is beleférkőzik. Besettenkedik, aztán óriásit robbant. Most már tudom, milyen a meleg a hideg, a ciklon az anticiklon.... És ha ez nem lenne elég, a jobb halántékomat még kimoshatatlan ezüsttel jól össze is fújja!
|
|
|
|
| | |
Quimby : Unom
Unom a pincért a sarki bárban
unom a tévét a hotelszobában
unom a nőt, aki nem harap, csak karmol
unom az embert, aki mindent összebarmol
unom a káoszt, unom a rendet
unom a zajt, unom a csendet
unom a hóhért, unom a dajkát
unom a szüzet és unom a szajhát
unom az elejét, unom a végét
unom a háborút, unom a békét
unom a négert, unom a sárgát
unom a zsidót és unom az árját
unom a doktort, unom a gyógyszert
unom a szexet és unom az óvszert
unom a dealert, unom a pápát
a szentelt vizet és a marihuánát
unom a pincért a sarki bárban
unom a tévét a hotelszobában
unom a gitárt, mer' annyira hamis
unom e dalt és magamat is
Hát, ennyit a mai hangulatomról ....
|
|
|
|
| | |
Lusta vagyok nincs mit tenni. A minap, mikor a nyelviskolában a tanár megjegyezte, hogy mi ez az antiszorgalom nálam, hirtelen lepörgött előttem az életem. Nem viccelek. És rájöttem, hogy ez nálam születési rendellenesség, valamit az anyám és apám génjei, nagyon elcsesztek nálam. Eléggé korán, életem elején kiverte az "azértsemcsinálommeg" génem biztosítékát a "nekedeztmáramegkellettvolnacsinálni" mondat. Aztán ott volt a "bezzeg", aki a duzzog génemre hatott. A rakjrendet" aki felélesztette zsenigénemet szunnyadó állapotából. És a zseni duzzogott és azért sem csinálta meg.
Így csendben az antiszorgalom génjeim, lassan átvették az uralmat a testem felett. Én meg tűröm, csak tűröm, és azért sem.....
|
|
|
|
| | |
Celebbé válásom első lépései. Celeb = még nem tudom, mit jelent de nagyon "trendi-szingli-LÁJKOLOM".
Korszakalkotó felfedezést tettem, sikerességem felé. Mindenki sikeres, aki sikamlós témákról ír:
Tehát, ez elkövetkező bejegyzéseim egyikében elrejtem a P...A; F....SZ szavakat. Hetente egyszer leírom, kissé hétköznapi, bár kielégítő szexuális életem legapróbb részleteit. Kezdve kikötözéssel, a szembekötösdi, szemlesütősdi, vibrátorosi, műpinásdi... stb momentumokkal megspékelve.
Hetente egyszer, mondjuk hétfőn, fogadom a jobbnál jobb és mennyiségében legtrágárabb bejegyzéseket.
Egyenlőre ennyi jutott eszembe.
|
|
|
|
| | |
Az elmúlt napokban megpróbáltam kiélvezni azt a csepp meleget, ami még a nyárból maradt. Szó, mi szó nem sok. Főztem, ettem és terápián voltam.
Annyira izgatott mindig, amit a Hellinger családállításról írtak, hogy nekem is ki kellett próbálnom. Hát nem semmi élmény volt az tutti. Még most is borsódzik tőle a hátam. Nem, nem volt félelmetes, inkább, hogy is mondjam-fura. Bár ez sem a legjobb kifejezés. Ideges voltam, tétova, haragos, pedig nem is nekem állítottak. Még mindig kicsit szkeptikus vagyok, de belevágok, miért ne? Veszteni valóm lenne? Bár, szó se róla, mióta jártam a pokolban, inkább maradok még a földön...
http://www.hellingerintezet.hu/h-csaladfelallitas.html
|
|
|
|
| | |
Valahogy nem érzem magam a réginek, pedig még 2 évem arra, hogy minden sejtem teljesen kicserélődjön. Új bőr, új haj, új arc, új én?
Kicsit öregebb, kicsit fáradtabb, kicsit ráncosabb vagyok ma, de ma még én vagyok....
|
|
|
|
| | |
Eszembe jutott, most is ezt dúdolom, Szereted te is?
Komár László : Jó éjszakát kedvesem!
Jó éjszakát kedvesem,
Búcsúzom magától,
Búcsúzom kedvesem,
A nagy boldogságtól
Szép volt a nyár,
Jó volt a csók,
Kár hogy már vége,
Bár hogy is fáj,
Úgy érzem én még is megérte
Jó éjszakát kedvesem,
Ne nézzen most énrám,
Menjen el, ne lássa azt,
Hogy úgy reszket a szám,
Gondoljon néha-néha rám,
Szerelmes holdas éjszakán,
S ha egyszer visszatér hozzám,
Nem válunk soha talán
Szép volt a nyár,
Jó volt a csók,
Kár hogy már vége,
Bár hogy is fáj,
Úgy érzem én még is meg érte
Jó éjszakát kedvesem,
Ne nézzen most énrám,
Menjen el, ne lássa azt,
Hogy úgy reszket a szám,
Gondoljon néha-néha rám,
Szerelmes holdas éjszakán,
S ha egyszer visszatér hozzám,
Nem válunk soha talán
Jó éjszakát, jó éjszakát
|
|
|
|
| | |
Sárga fény fakul a földön,
fekete buggyan gyengéden rá,
s ahol az ezüstös fény elhalkul a fákon,
lassan szétmállik és elporlad a nyár.
© Mozsolka
|
|
|
|
